1962 és 1963 között Afrika egyes országait járta egy általa szervezett nemzetközi eszperantó expedícióval, amely a Barátság Karavánja nevet viselte (Caravan of Friendship in Africa) . 1970 folyamán hat hónapig Ausztrália, Új-Guinea és Új-Zéland bennszülött lakosságával, kultúrájával ismerkedett. 1972 és 1976 között a szabadkai Városi Múzeum igazgatója. Időközben muzeológiát tanult Zágrábban, és magiszteri fokozatot szerzett, muzeológuskörökben nagy tekintélyt élvezett. Utazásai ekkor már inkább szakmai jelleget öltöttek: részt vett a néprajzkutatók chicagói,valamint a muzeológusok koppenhágai kongresszusán.
1983-ban megalapította az Eszperantó Írók Világszövetségét. 1986-ban Kínában az Eszperantó Világszövetség tiszteletbeli tagjává választották,
Nem nálunk született, de a mi emberünk lett. 75 évesen 1987-ben megkapta a megérdemelt életmű díjat,Szabadka város Októberi Díját, amiakkoriban díszpolgári címmel ért fel.
Akkor azt nyilatkozta:
„Kellemes meglepetést jelent számomra, mert nem vártam. Jó, hogy éppen attól a várostól kaptam, amelyet otthonomul választottam: Szabadkától…”
forrás: ITT
